Hát hazaértünk szerencsésen!!
Utunk Csepregre meglepően nyugodtan tellt. Lénuka és Lara egy ketrecben, a Brúnó pedig a csomagtartó részben utazott. Reggel indultunk 20 km után megállítottak a rendőrök.. közúti ellenőrzés.. amint meglátták a kutyákat kiült a vigyor az arcukra, kérdezgették hova viszem őket, mit csinálunk stb.. aztán megjegyezték a Brúnóra, nézd már milyen bamba fejet vág! szerencséjük volt, mert még korán lévén Brúnó félkómában leledzett és nem támadta be a kocsihoz közel hajoló rendőröket :) mert tud ám ő őrző védőzni a kocsiban ha kell..
A lányok végigaludták az utat, Brúnó meg szokásához híven végig nézegette.. szerintem símán hazatalálna, annyit jártunk már ezen az úton :)
Fehérváron megálltunk egy egészségügyi sétára, felmentünk az emlékműhöz, körülnéztünk egyet. Onnantól már megállás nélkül mentünk Szombathelyre, ahol kiraktuk az embert, és tovább indultunk a célállomásra. Csepregen Lénukát úgy kellett kikönyörögni a kocsiból annyira jól érezte magát :)
Anyámnak 2 nagykutyája van (németjuhász-malamut keverékek), akik általában nem foglalkoznak az általam odacipelt (manapság mindig újabb) ebállatokkal. Természetesnek veszik, hogy hozzám tartoznak, megszaglásszák őket és onnantól ott vannak.
Na a lányoktól valami ok miatt kissé félnek.. nem tudom megmagyarázni, de egyszerűen elkerülik őket, ha azok odamennek játszani elugranak előlük.. lehet megszokták az állandó kan jelenlétet..
Léna kissé meg volt szeppenve elsőre, de gyorsan feloldódott, és miután leképezte, hogy itt megint csak a Lara maradt játszó partnernek ott folytatták ahol otthon abbahagyták. :)
Kiraktam a ketrecet az udvarra, ha elfáradnának legyen saját helyük, ahol pihenhetnek, de jó idő volt uh estig senki nem ment feléje. Este, bár Brúnó otthon a ketrec felé sem megy, betelepült, kisajátította magának és morgott az újonnan érkező lakótársakra, uh azok ott ültek szerencsétlenül az ajtaja előtt és bámulták a bent durmoló uraságot.. mivel az eső is eleredt, becipeltem a ketrecet a garázsba, meg beraktam egy nagy kutyafekhelyet mellé, így mindenkinek lett helye, csend lett és nyugalom.
Na persze ez csak időleges volt, mivel Lara nagy macskavadász lévén felfedezte anyám kismacskáit, onnantól üvöltve vadászta őket az éjszaka közepén.. kiszóltam néhányszor, de nem hatotta meg, mindig újra kezdte.. na mondom a szomszédok megint elátkozzák összes ősömet, hogy hülye kutyát hoztam ide, uh kimentem és egy jól irányzott pofánveréssel elejét vettem a további tutulásnak.. Lara is ért az erőszak nyelvén jól, uh beballagott a fekhelyére és elcsendesült.
Szerencsére jó időt fogtunk ki a hétvégére, uh különösebb hideg nélkül megúszták állataim, egész nap kint tudtak lenni, Lara macskázott, Léna végigporszívózta az udvart, és minden ehetőnek minősített dolgot megkóstolt, Brúnó meg csak nézett ki a fejéből, meg őrzőzött a nagykutyákkal. Volt amikor öten rohangásztak Larával az élen, őt kergette mindenki, ő meg boldogan rohant előlük, élvezte hogy központban lehet.
Szóval nagyon jól tellt a hétvége. a visszafelé úton sem volt semmi probléma, nem pisilt be Lénuka, csendben, kifáradva utaztak, a 3 napi ridegtartás megtette hatását, még a Brúnó is aludt végig.
---
Hétfő:
A hidegre való tekintettel, úgy döntöttünk kell az ebállatoknak egy új belső kéró, amiben mindhárman elférnek. Hőszigetelt, leemelhető tetejűt álmodtam meg, amit emberem meg is tervezett szépen. Reggel elmentünk megvenni az anyagokat hozzá, és délután nekilátott a fúrásnak faragásnak. Ez már nem az első ház, amit gyártunk nekik, van egy külső nyári lakjuk, meg egy másik szigetelt, amit sajnos elméreteznünk és nem tudtak megfordulni benne, uh az nincs használatban. Szóval gyakorlott házépítő révén gyorsan haladt a munka, elkészült a keret és a hőszígetelt alja, sajnos ekkorra már erősen besötétedett, uh keddre csúszott a befejezés. A ház alapja egy tetőléc keret, ami köré szendvics módszerrel készülnek a falak (2 réteg OSB lap közötte hungarocell lemez). Brúnó amikor elkészült a keret beült a közepébe és onnan szemlélte a munkálatokat, irányított és feltartott :)) Ő már akkor tisztában volt vele, hogy megint kapnak valamit, és mennyire meg is érdemlik..
Ez itt a hétfő esti állapot, remélem ma már egy végleges verzó vár otthon ha hazaérek a munkából, tele kutyákkal :))
Lénuka is nagyon várja már, hogy végre kész legyen a ház...
.. mert egyébként rendkívül sanyarú sorsuk van, majd megfagynak.. :)))
